Célom ezzel a bloggal, hogy ide írhassak mindent, ami bennem van, és inkább kiadom magamból névtelenül, mint hogy leigyam magamat addig a földig, vagy összevesszek valakivel. Tudom, az őszinteség nagy kulcs az életben, de van ami fáj nem? Többeközött azért van más dolgom is ezzel a bloggal kapcsolatban. Bevallom kicsit nagyképűsködni akarok^^ Nemrég, pár hónappal ezelőtt ugyanis visszatértem elősző életem egyik részéhez. Újra elkezdtem pókokkal foglalkozni! Egyre jobban gyarapodik gyűjteményem, és igyekszem bővíteni, már amennyire ezt a kolesz engedi...:S Hja... hogy ti még nem is ismertek :O... hát... akkor azthiszem, hogy itt az ideje egy pár infó morzsát szétszórni köztetek. Nevem nem titok, hisz kint van pár helyen a blogom címe, tehát valószínűleg tudjátok, de azért elmondom mindazt, amit Rólam tudni kell. Szabó Zoltán vagyok, 19 éves egyetemi.!!! o.O hallgató, jelenleg Gödüllőn a SZIE-MKK-n tanulok, mint természetvédelmi mérnök. A sulit túl lehet élni, most is azon vagyok, hogy meglegyen a 15 kreditem és ne vágjanak ki se a suliból, se az egyetemről:D Ennyit eddig erről, a többit majd úgyis elszórom, ha arra kerül a sor és eszembe jut.
Nos... visszatérve a pókokra. Életem értelmeit újra a kezeim között tarthatom, és végre törődhetek velük! Legelső pókom sajnos egy vedlés után elpusztult, mert nem fejlődött ki valamiért rendesen, és nem tudott elszakadni a régi bőrétől... ez után felhagytam a pókokkal, mert bevallom egy kicsit azért megrázott. Kerestem a hibát, hogy vajon mi történhetett, de annyira jutottam, hogy nem csak én jártam már így, és egy másik - nem mellékesen gyönyörű - példány is így pusztult el... Most viszont, hogy itt vagyok koleszban és anyu se tiltakozik az ellen hogy vegyek megint, úgy döntöttem veszek. Elmentem hát, és megvettem Emilia-t, aki azóta már egyszer le is vedlett nálam:D Most boldogan éldegél, és jelenleg föl-alá rohangál a terráriumában:D És ami még ennél is jobb... szobatársaimat nem zavarja, hogy itt van, és ennek azért örülök is:D Felbátorodva felvettem a kapcsolatot egy tenyésztő sráccal, és december 28.-adikán átveszem életem első, és egyben legféltettebb Theraphosid fajtáját... egy Avicularia versicolor-t.!!
